Hányszor fordul elő, hogy egy beszélgetés közben valaki megjegyzi: „nálunk ez nem úgy megy, mint külföldön”? A mondatot hallva mindig elgondolkodom, hogy a „nálunk” szó mögött mennyi minden húzódik meg. Kultúra, szokásrendszer, generációk tapasztalata, és persze azok a kimondatlan szabályok, amelyeket gyerekkorunk óta magunkba szívtunk. A kultúra nem pusztán a múzeumokban él, nem csupán a könyvekben lakik – a mindennapi döntéseinkben is ott van, még ha nem is gondolunk rá tudatosan.
A vállalkozás kérdése is ilyen. Ha egy kicsit mélyebbre nézünk, rájövünk, hogy a magyar ember viszonya a vállalkozáshoz mélyen kulturális gyökerű. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás után évtizedekbe tellett, mire a társadalom elkezdett természetesen gondolkodni az önálló gazdasági tevékenységről. Az állami gondoskodás évtizedei után az egyéni felelősségvállalás gondolata sokak számára idegen maradt. Most, harmincöt évvel később, lassan formálódik egy új kulturális réteg: azoké, akik számára a vállalkozás nem kényszer, hanem tudatos választás.
A jogi formák és a kulturális gondolkodás
Érdekes megfigyelni, hogy a jogi formák is tükrözik a kultúrát. A korlátolt felelősségű társaság mint forma a kontinentális jogrendszer terméke, amely az egyéni szabadság és a közösségi felelősség közötti egyensúlyra épül. Ez a gondolat nagyon magyar: az egyéni kezdeményezés fontos, de az intézményes keretek biztonsága is szükséges. A kft nem véletlen a legnépszerűbb vállalkozási forma Magyarországon – valahol a magyar mentalitáshoz illeszkedik ez az arany középút a teljes szabadság és a teljes kötöttség között.
A feltételrendszer mint gondolkodásmód
Szerintem sokan azért félnek a vállalkozásindítástól, mert a feltételeket valamiféle akadálypályának képzelik. Valójában a kft alapítás feltétele nem egy elhárítandó probléma, hanem egy keretrendszer, amelyben az ember gondolkodhat. Három millió forint törzstőke, amelyet két év alatt kell összegyűjteni – nem az alapítás pillanatában. Az illeték nulla forint. A közzétételi díj szintén nulla forint. Ha így nézzük, az állam nem falat épített, hanem kaput nyitott.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden magától megy. Szükség van személyi igazolványra, lakcímkártyára, adókártyára, bankszámlaigazolásra. Kell egy ügyvéd, aki a társasági szerződést elkészíti. És kell egy székhely – az a hely, amelyet a cég hivatalos otthonának nevez meg. Ez utóbbi az, ami a legtöbb induló vállalkozót meglepetésként éri, mert sokan úgy gondolják, hogy ehhez irodát kell bérelniük.
A székhely kérdése a mai gazdaságban
A székhely fogalma maga is egy kulturális jelenség. Régebben elképzelhetetlen volt, hogy egy cég ne rendelkezzen saját fizikai irodával. Ma viszont a digitális munkavégzés korában ez már nem szükségszerű. Az a felismerés, hogy a székhely és a tényleges munkavégzés helye nem feltétlenül esik egybe, egy szemléletváltás eredménye. A modern vállalkozó nem az irodafalak között gondolkodik, hanem ott, ahol a legjobban tud alkotni – legyen az egy kávézó, egy otthoni dolgozószoba vagy éppen egy coworking tér.
A kft alapítás feltétele között tehát ott van a székhely biztosítása, amely ma már nem jelent automatikusan drága irodabérletet. A székhelyszolgáltatás intézménye pontosan erre a kulturális és gazdasági változásra reagál. A Gross Office például havi nettó 2.190 forinttól kínál teljes körű székhelyszolgáltatást, amely tartalmazza a cégtábla kihelyezését, a hivatalos levelek átvételét postai meghatalmazással, az összes beérkező küldemény beszkennelését és e-mailes továbbítását, valamint a havi postaforwardolást. A NAV befogadó nyilatkozatot is biztosítják, ami a cégbejegyzéshez szükséges dokumentum.
Aki nem Budapesten szeretné a székhelyet, annak érdemes tudnia az újlengyeli lehetőségről. Újlengyel iparűzési adó mentes település, vagyis nulla százalék IPA-val működhetünk ott. Ez hosszú távon komoly megtakarítást jelent, nem véletlen, hogy világhírű cégek leányvállalatai is ezt a megoldást választották. A vidéki irodahálózat pedig Győrtől Debrecenig lefedi az országot, szóval nem kell a fővárosba költözni ahhoz, hogy valaki rendes jogi háttérrel induljon és a kft alapítás minden feltétele teljesüljön.
A keretektől a szabadság felé
Visszatérve az eredeti gondolathoz: a kultúra formálja a viszonyunkat mindenhez, a vállalkozáshoz is. Az a tény, hogy ma Magyarországon ilyen alacsony költséggel és észszerű feltételekkel lehet céget alapítani, nem csak gazdasági hír – ez kulturális változás is. Azt jelenti, hogy a társadalom elmozdult a paternalizmus felől az egyéni felelősségvállalás irányába. Az intézményes keretek nem börtönfalak, hanem kapuk, amelyeken ha átlépünk, olyan lehetőségeket találunk, amelyek a gondolataink valóra váltásában segítenek.
Az ember végül is azért vállalkozik, mert van benne egy gondolat, amelyet szeretne a világba küldeni. A keretek ehhez adják az alapot. A kultúra pedig azt határozza meg, hogyan bánunk ezekkel a keretekkel – félünk-e tőlük, vagy a szabadság kapujának tekintjük őket.
