A szűkebb családomban valahogyan éppen úgy jött ki, hogy mindenki kulturális területen dolgozik. Édesapám zenei szerkesztő, anyukám kurátor, a testvérem pedig könyvtáros. Mivel nem esett messze az alma a fájától, én is a kulturális szektorban helyezkedtem el: egy színházban dolgozok jelmez- és díszlettervezőként. Azért választottam ezt a szakmát, mivel mindig is nagyon érdekelt, hogyan lehetne megjeleníteni egy-egy írott mű hangulatát vizuálisan. Személy szerint nem vagyok híve a modernebb megközelítésnek, ha a díszletről van szó. Mondhatni konzervatív vagyok ebből a szempontból. Szeretek korhű ábrázolást nyújtani és a műben szereplő leírásoktól nem elrugaszkodni.
A színházi évad végével volt időm elutazni egy hétre Németországba. Bár földrajzilag egyáltalán nincsenek messze tőlünk, a mentalitásuk és a kultúrájuk nagyon eltér a miénktől. Ahol ez számomra a legjobban kiütközött, az a környezetvédelemhez való hozzáállásuk volt. Az embereket arra ösztönzik, hogy összegyűjtsék a megvásárolt műanyag üvegeket, és üvegeket, és vigyék vissza a boltokban található automatákhoz. Emellett egy teljesen átlagos német otthonban is minimum 4 kuka található: egy a szerves hulladéknak, amiből komposzt lesz, egy a papírnak, egy a műanyagnak, és egy az egyéb hulladékoknak. Szemmel láthatóan nem viccelnek, ha újrahasznosításról van szó.
Ami a buszon utazva az egyik városból a másikba még feltűnt az, hogy mennyi épületen látható napelemes, azaz fotovoltaikus rendszer. Mivel amúgy is érdekel a téma, utánanéztem kicsit, hogy miért ennyire népszerűek a napelemek Németországban. Európában abszolút ők viszik a pálmát megújuló energiaforrások használatában. Időnként az áramellátásuk csaknem felét tudják fedezni belőlük. A nagy “napelem bumm” előtt, amikor a csökkenő áraknak köszönhetően hirtelen nagyon megugrott a napelemekre való kereslet, éppen Németország járt az élen a napelem panelek gyártásában. Nem is csoda, hiszen itt az állam korábban rengeteg támogatást nyújtott akkor, ha valaki fotovoltaikus rendszert szeretett volna telepíttetni.
Azóta ezt a szerepet már Kína vette át, jelenleg ők állítják elő a legtöbb napelemet, és rendre telepítik az újabb és egyre nagyobb napelem parkokat. Magyarország sajnos, mint mindig, kicsit le van maradva ilyen tekintetben Európa nyugatabbi részéhez képest, de azért nekünk sincs okunk szégyenkezni. Egyre több állami támogatás és pályázat kerül meghirdetésére, amikkel az elnyerhető összegből megújuló energiaforrások felhasználására alkalmas eszközöket tudunk telepíteni: napelemet, napkollektort, hőszivattyút, stb… És ezeket a támogatásokat az emberek igyekeznek ki is használni.
Itthon ráadásul olyan előnyünk is van, hogy lehetőségünk van hálózatba visszatápláló rendszert választani. Ez a rendszer egy ad-vesz mérőóra segítségével a központi hálózatról vételezni is tud áramot, és visszatáplálni is. Azaz ha a napelem rendszerünk egy felhősebb napon nem jut elég napfényhez, és nem tud elég energiát termelni, mi akkor sem maradunk áram nélkül – az áramszolgáltatótól vehetünk áramot. Ez fordítva is működik, ha nyáron a sok napsütés miatt több energiát termelünk meg, mint amit felhasználunk. Ha minden jól megy, akkor ennek az úgy nevezett szaldós elszámolásnak köszönhetően a vételezett áram, és az általunk visszatermelt áram mennyisége kiegyenlíti egymást. Így sikerülhet lenullázni a villanyszámlánkat. A gyakorlatilag ingyen szerzett áramnak köszönhetően a napelem rendszer telepítésének költsége 8-10 éven belül megtérül.
Amint lesz rá keretem, a saját otthonomra is mindenképpen szeretnék napelem rendszert telepíttetni. Bízok benne, hogy a magyar köztudatba is bekerülnek a megújuló energiaforrások előnyei, és a mi kultúránknak is részévé válhat a környezettudatosság.